Köszöntő
Kedves Olvasó!
A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság sok éves előkészítő munka után véglegesen elkötelezte magát az Erebe-szigetek kiszáradt, illetve feltöltődött mellékágrendszerének rehabilitációjára.
Az Erebe-szigetek a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet és az Európai Unió Natura 2000 hálózatának részét képezi. Mindmáig az egyik olyan része a Duna hazai szakaszának, ahol egészen a közelmúltig a folyó szabadon formálhatta a szigeteket, elmosva egy részüket, máshol pedig újraépítve azokat.
A szigetek oltalmazó „árnyékában” gazdag vízi életközösségek alakultak ki az elmúlt évszázadokban, vízi gerinctelenekkel (pl. kérészek, különböző szitakötők), halakkal (pl. magyar bucó, szivárványos ökle), kétéltűekkel (pl. tarajos gőte, kecskebéka, levelibéka), hüllőkkel (pl. vízi sikló), madarakkal (pl. jégmadár, parti fecske, fekete gólya, kis kócsag, rétisas, barna kánya), emlősökkel (pl. vidra, számos denevérfaj, vízi cickány).
Fontos megemlíteni azt, hogy a Duna főmedrében a folyamatos hajóforgalom által gerjesztett hullámverés ezrével veti a száraz partra a halakat, nagyrészt elpusztítva azokat. Így az olyan, hajóforgalomtól mentes, illetve azok hatásait tompító élőhelyeknek, mint az Erebe-szigetek, kiemelt szerepe van a dunai vízi életközösségek fennmaradásában.
Azonban az elmúlt évtizedek hibás dunai vízgazdálkodási törekvéseinek eredményeképpen az Erebe-szigetek mellékágrendszerében is elindultak, illetve felgyorsultak azok a kedvezőtlen folyamatok, amelyek mindenhol fellelhetők a Duna ártéri területein a Szigetköztől egészen Gemencig, Béda-Karapancsáig. Nevezetesen arról van szó, hogy a Duna németországi és ausztriai szakaszán lévő erőművek, a bősi vízlépcső, valamint a szigetközi mellékágak vízpótlásának érdekében kiépített fenékküszöbök akadályt képeznek a folyó természetes kavicshordalékának útjában.
Mivel a folyó az alsóbb szakaszokon így nem képes pótolni az onnan a vízáramlás által tovább szállított görgetett kavicshordalékot, a főmeder folyamatosan mélyült és mélyül olyan mértékben, hogy a mellékágakba csak nagyon ritkán jut be a víz (pár évente egy-egy magasabb vízállás esetén csupán). Az ördögi kör ezzel elkezdődött. Mivel nem jut be a dunai folyóvíz rendszeresen a mellékágakba, a korábbi évtizedekben ott felgyülemlett kavicshordalék ott marad. A tovább mélyülő dunai főmederből pedig ezután még kevésbé tud a mellékágakba a víz bejutni (a mellékágak és a főmeder mederszintkülönbségének folyamatos növekedése miatt). Ezáltal a mellékágak szárazodnak, a szigetek pedig elvesztik a „sziget” jellegüket.
A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság közel 10 évvel ezelőtt kezdte el az Erebe-szigetek mellékágrendszerének rehabilitálását megcélzó erőfeszítéseit, leginkább európai uniós források felhasználásával. A DPT1-005-2.3 – DANUBEparksCONNECTED projekt keretében 2018-ra elkészültek a rehabilitációt megalapozó kutatások, illetve egy tanulmányterv, amely alapot jelentett arra, hogy az abban foglaltak megvalósítására egy LIFE projektet benyújthasson Igazgatóságunk.
Törekvéseinket siker koronázta. Az osztrák Donau-Auen Nemzeti Park vezette pályázati konzorcium, amelynek nyolc országban összesen 15 védett területet kezelő szervezet a tagja, közte Igazgatóságunk is, 2022-ben megkezdhette a LIFE WILDisland projekt megvalósítását a Duna teljes szakaszán. E projekt keretében Igazgatóságunk elkészíttette a szükséges vízjogi létesítési terveket az Erebe-szigetek mellékágrendszerének vizes élőhely-rekonstrukciójához 2023-ban. (tervrajz 1, tervrajz 2) Még ugyanebben az évben beszereztük a szükséges hatósági engedélyeket, majd egy sikeres közbeszerzési eljárás lezárását követően 2023 decemberében megkezdődhettek a tényleges vizes élőhely-rekonstrukciós munkák a korábbi években feltöltődött mellékágakban, amelyek reményeink szerint 2024-ben befejeződnek.
E rekonstrukciós tevékenységek során többek között mintegy 40 000 köbméternyi kavics hordalékot kotrunk ki a mellékágakból, és juttatunk vissza a főmederbe. Ezáltal a mellékágak mederszintje közelebb kerül a dunai főmeder szintjéhez, illetve az oda visszajuttatott kavics valamelyest megnöveli a görgetett kavicshordalék mennyiségét a főmederben, kicsit késleltetve annak további mélyülését.
Ezen túlmenően a Vöröskői vezetőmű mintegy 20 méter szélességben történő megbontásával konkrét fizikai akadályt is eltüntetünk a víz útjából, így a Nagy-Erebe ágba nagyobb eséllyel jut majd be a víz kisvizes időszakokban is.
A projekt keretében elvégeztük az Erebe-szigeteken úgy az üzemtervezett erdőkben, mint a dunai mederben és zátonyokon kialakult spontán erdőkben az idegenhonos, inváziós fásszárú növények, mint a zöld juhar, amerikai kőris, ezüst juhar stb. felmérését 2023-ban összesen mintegy 105 hektárnyi területen. A szükséges engedélyek megszerzése után megkezdjük azok visszaszorítását. E munkák a projekt végére, várhatóan 2027 nyarára fejeződnek be. Ugyancsak eddig szeretnénk megtisztítani a szigeteket az elmúlt évtizedekben oda érkezett nagy mennyiségű szeméttől is.
2025 tavaszára a szigetek térségében Gönyű és Nagyszentjános határában a látogatók számára pihenőhelyekkel kialakított, interaktív információs pontokat szeretnénk kihelyezni. Ezeken a pontokon az Erebe-szigetek és térségének természeti, történelmi (pl. Duna limes) és kultúrtörténeti értékeit is szeretnénk feldolgozni.
Bízunk abban, hogy projektünk elnyeri úgy a helyi lakosság, mint a távolabbról a térségbe érkezők támogatását.
Fersch Attila
Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság